Sziasztok!
Bábolnai István vagyok, 1966-ban születtem Budapesten, kissé koraszülöttként. Sajnos
óvodába nem jártam, otthonülőként nevelkedtem, így későn nyílt ki a szemem a
világra, és egész további életemre rányomja bélyegét.
Gyermekkoromban nem
nagy érdeklődést tanúsítottam a vasút iránt. Kezdetleges NDK H0 modellek...
Amire még emlékszem:
papírból hajtogatott Ikarus buszok... Kerékpárral buszost játszottam, a
lámpaoszlopokra papírból kivágott megálló táblákat (még a tárcsás)
ragasztottam, és köröztem a József Attila téren minden megállónál megállva…
Az általános iskola elvégzése után
autószerelőnek szerettem volna tanulni. Az iskola tanulmányi eredményem alapján
felvett, azonban az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton megbuktam: kiderült
halláskárosodásom van. Ezért az 54. Sz. Ságvári Endre Nyomdaipari
Szakközépiskolában és Szakmunkás-képző Intézetben a betűszedő szakmát tanultam
ki. Az iskola elvégzése után 1983-ban a Szikra Lapnyomdában helyezkedtem
el, ahol kitanultam a fényszedő mesterséget is. Közben az MHSZ-nél megszereztem
a hivatásos jogosítványt B és C kategóriára. Ebből következően hamarosan
behívtak katonának.
A szolgálati időmet
1985. VIII--1987. II. Keszthelyen töltöttem el. Innen már szerencsére sokat
(18x) vonatoztam haza, de mivel addigra még nem fejlődött ki a vasútmániám,
nem fotóztam akkoriban. Amit már nagyon sajnálok, ugyanis akkoriban volt az
M63-asok fénykora. Előfordult, hogy Szabadbattyán és Székesfehérvár között a
szombathelyi gyors M63-assal és a keszthelyi gyors M61-essel fej-fej mellett,
egymást előzgetve haladt. Leszerelés után visszatértem a nyomdába.
Az egyik napilapnál
kaptam munkát, mint korrektor. Mivel ez állandó délutáni elfoglaltságot
jelentett, a délelőtt nehezen eltelő időben TT méretben megépítettem első saját
egyszerű terepasztalomat. Ez már egyre jobban vonzott, így aztán telhetetlen
lettem és kinőttem ezt a terepet. Új építésként egyszerű kétvágányú fővonalas
terepasztalt akartam, de főnöknőm rábeszélt, hogy legyen kétszintes, hegyes. Ez
lett aztán a kihívás… Nos, megcsináltam.
Igaz apránként. Először felső vezeték nélkül készült el, később
villamosítottam. Közben a Dolgozók Gimnáziumában érettségit szereztem.
1991-ben ismerkedtem
meg élettársammal, Szőlősi Erzsébettel.
Vele élek, olyan se
vele, se nélküle kapcsolatban, ami mindkettőnknek megfelel.
Ezek után új munkahelyen lett 1992-ben a
Lemex Kft.-ben.
1995-ben úgy
döntöttem, kinőttem ezt a TT-s asztalomat is, (meg igazából magyar modelleket
szerettem volna és akkoriban TT méretben nem volt belőle kínálat), eladtam.
Mivel a szoba kicsi, amiben lakom, és a bútorgyártás is közel került hozzám,
készítettem egy szekrényt (apám és
bátyám segítségével), melyben elfért egy H0-s modellvasút. 1995-ben vettem első
számítógépemet, amelynek kezelését önképzésben sajátítottam el, valamint
elkezdtem az internetezést, a ma már őskövületnek számító modemes
betárcsázással. 2001-ben költöznöm kellett, és az új helyen a szekrényen kívül
is lett sín, két szobafalon egy párkányon, meg az íróasztal körül is,
így sokkal hosszabb lett a pályám.
Képeket találhattok a képtárban róla!, valamint immár kábelmodemes lett a
netem is.
Sajnos halláskárosodásom súlyosbodása miatt
már hiába is szeretnék mozdonyvezető lenni. Viszont virtuálisan azért ez
is megoldható: 2001-ben tagja lettem a Magyar
Virtuális Vasúttársaságnak, ahol rendszeres vezényléseket teljesítek a
Microsoft és Kuju cégek Train Simulátorával, amelyhez az Virtual Modells Work jelentős számban készített
magyar modelleket. Ezen program két magyaros pályájához készítettem 2005-ben
Activity csomagot, amely letölthető a főoldal MSTS menüjéből.
Élettársam, Erzsike
(2004. januártól) sajnos súlyos betegségben az életéért küzd, (két vese- [2004]
és két tüdőműtéten [2006] van túl) ez eléggé megvisel engem is.
Sajnos Erzsikém
szervezete 2007. március 12-én hajnalban feladta a küzdelmet.
Minden, ami eddig helyesnek
tűnt elvesztette értelmét…
Erzsike halála
értelmet nyerhetne, ha családom lenne… Ehhez vezető első lépcső, hogy új
barátnőmmel Mong Zsuzsannával elkezdtük tervezni a jövőnket.
Új hobbim is lett, a omsi
programban buszvezetésre adtam a fejem.
2009. júniusában
összeköltöztünk Zsuzsával, lakásfelújítás 2010-ben részben elkészült,
elkezdtünk dolgozni a babaprojekten.
2011 márciusában
elvesztettem a munkahelyem. Öt hónap siralmas álláskeresés után kikötöttem a
Libri Kft-nél, mint raktárkezelő munkatárs. A bér elég kevés, felénél is
kevesebb a Lemex-beli fizetésnek, de tapasztalatom szerint most ennek is NAGYON
kell örülni.
Most 2012 elején úgy
tűnik a babaprojekt sikertelen. A meglévő gyermekek (Zsuzsié) szinte szóba sem
állnak velem, vajon miféle család ez?
Öt év elteltével úgy
tűnik, ez a kapcsolat nem működik. Váltani szeretnék, minél hamarabb…
Történet írás
folytatódik…
Másik mozdonyvezetést helyettesítő pótcselekvésként filmsoroza-tot
készítettem -- amelyet néhányan már láttatok is, -- megrendelhető Mit lát a mozdonyvezető... címmel. (Tudom, hogy
nyelvtanilag nem helyes [helyesen: Amit a mozdonyvezető lát...], de ezen már nem
kívánok változtatni.)
A sorozatnak tagjai
időrendben:
· 1995-ben az Esztergom--Budapest,
·
1997-ben a Nagykanizsa--Pécs,
· 2000-ben a
Sopron--Búcsúszentlászló. (Ezt eredetileg Sopron--Nagykanizsára terveztem,
de menet közben kifogyott az akkumulátor.)
· 2004-ben Lovasberény--Székesfehérvár,
Rákosrendező--Szob, Szob--Bp. Nyugati.
·
2005-ben már egész éves engedélyt kaptam (Barátnőm hathatós
közbenjárására), az évben készült filmek: Nógrádkövesd--Aszód,
Ajka--Felső-Csinger, Celldömölk--Székesfehérvár, Székesfehérvár--Budapest,
Hatvan--Salgótarján, Kisterenye--Kál-Kápolna, Szolnok--Szentes,
Szentes--Kiskunfélegyháza, Budapest--Esztergon, Esztergom--Budapest (tízéves
évforduló!), Az M40 (típusbemutató), Ukk--Zalaegerszeg, Zalaegerszeg--Hodos,
Celldömölk--Győr, Győr--Veszprém. Budapest--Aszód (éjszakai felv.), Aszód--Miskolc,
Miskolc--Debrecen, Debrecen--Szolnok.
·
2006-ban ismét egész éves engedélyt kaptam (ismét a Barátnőm
hathatós közbenjárására): Budapest--Kecskemét (Lajosmizsén át),
Kecskemét--Szolnok, Szolnok--Budapest, Eger--Szilvásvárad,
Szilvásvárad--Putnok, Ózd--Miskolc, Somogyszob--Balatonszentgyörgy,
Balatonszentgyörgy--Nagykanizsa. Debrecen--Mátészalka, Mátészalka--Záhony,
Záhony--Nyíregyháza. Tatabánya--Pápa, Pápa--Csorna, Csorna--Hegyeshalom,
Hegyeshalom--Bp.Keleti.
· 2007-re nem kaptam egész éves mozdonyon utazási engedélyt
többszöri kísérletre sem. Barta Endre segítségével: Vác—Balassagyarmat,
Balassagyarmat—Ipolytarnóc, Balassagyarmat—Nógrádkövesd, (Folytatása a 8. számú
filmben.) Székesfehérvár—Komárom, Almásfüzitő—Esztergom.
Ezen filmsorozat
készítéséhez tőlem függetlenül kedvet kapott Görbics Tamás, illetve
munkám kedvet adott Szelesi Tamásnak, valamint Kallo Zoltánnak.
Én azonban anyagi források híján már nem készítek ilyen filmeket. Ellenben
kérném, hogy akinek van lehetősége ezt a filmsorozatot televízióba (akár hazai,
akár külföldi) bejuttatni, segítsen ebben.
Saját további felvételeim: Hatvanból 1999. és
2000. május 1-jén a járművek reggeli beállása a kiállításhoz. Életképek Bp.
Nyugati Pu bejárati jelzőjénél 1999 februárjában. 2004. aug. 21--22.
és 2005. augusztus 20--26. Révfülöp állomás forgalmának rögzítése klippekben. Bbmot-os kirándulás 2006.
02.11-én. (letölthető).
Nem vasút témájú
videóm: készült 2002-ben. Egy somogyi kis falu, Bolhó búcsúbáljának
felvétele, játszik a Voyager együttes, műsoridő 300 perc! 2007-ben
Bolhói falunapi Voyager buli, műsoridő 125 perc.
Gyűjtöm továbbá a
vasúttal foglalkozó filmeket is. Legrégebbi felvételek az ARD1-ről: Németország
legszebb vasútvonalai (vezetőállásból készült felvételek, ez adta az
ötletet az én filmsorozatomhoz). A Spectrum-ból: Vonatozás
Svájcban I-IV., Vonatozás Törökországban, Vonatozás Szibériában I-II.,
Vonatozás Egyiptomban, Vonatozás Kongóban (részben vezetőállási, részben
kívülnézeti felvételek). A Travel Channel-ből: Vonatozás Svájcban
V-VII. Spectrumon nem vetített részek, Vasúttal Európán keresztül
(montázs, csak a vasúti képeket rögzítettem -- egyébként városnézés is van
benne). M1: X-akták, A vonat. HBO: Száguldó erőd. Kirchner
Attila és Tsai felvételei: M63, (Bp. Déli) Bbmot (Szentes) Parragh Péter: 125
éves a MÁV, Angyalföldi járműparádé, 1993.
Ennyit magamról.
Köszönöm, hogy időt szakítottál
rám. Ha van kedved, írj magadról néhány sor nekem.
Bábolnai István
